Az Ember tragédiáját olvasom passzióból, főleg lefekvéskor (átlag 5 perc elalvásig) és ebéd közben, de nem rombolom tovább a renomémat, szóval. Az Ember tragédiája. A paradicsom színben a fákról evés részhez érve két következtetésre jutottam: Éva leszakítja a Tudás fájának gyümölcsét, és amikor lépnének a másikhoz, az Élet fájához fordulva az Úr rájuk dörren és a jön a szokásos kergetés; ergo csak arra volt idejük, hogy az egyikről egyenek, holott az Úr az Élet ÉS a Tudás fáját is Lucifernek adja, hadd játsszon a gyerek. Tehát szükségszerűen csak az egyikről ehettek, mert az Úr észreveszi a zavart az erőben és időben közbelép. Ez két szcenáriót vetít előre: halhatatlanok lesznek de ostobák (Élet fája pipa, a Tudás fáját már nem érik el) vagy megszerzik a jó és rossz tudását de halandók lesznek (mert az Úr még azelőtt elkergeti őket, hogy az Élet fájának gyümölcsét is megkóstolhatnák). Nagy dilemma. Élni örökké ostoba együgyűségben vagy tudni mi jó és rossz között a különbség (és vagy élni ezzel a tudással vagy nem) de haladóvá válni.
És mindezt Éva döntötte el, hiszen ő nyúlt először a Tudás fája után, igaz, nem tudhatta, mi vár rájuk utána. Szóval erről is mi, nők tehetünk..... Ha kicsit előbb gondolkodunk, mielőtt fát választunk, most nem kellene ennyit költeni ráncfeltöltésre, botoxra és hajfestékre.

Ez csak nekem kellett ennyi év, míg feltűnt, és ez mindenki számára egyértelmű volt eddig is?

Bringás megfigyelés. Népi. Általam.

Van egy bringás csoport, amely nagyseggű nőkből áll. Csigatempóban tekernek, mint egy lassított felvétel, egyenletesen, amiről azt hinné az ember, íme az igazi, megfontoltan közlekedők tankönyvi illusztrációja; de nem azok, mert ez csak a látszat; minden piros lámpán és kereszteződésen átmennek, mint egy  felhúzott játékautó és mennek, míg le nem járnak. Mintha induláskor beállítanák rajtuk a tempomatot 6 km/órára aztán felülnek a nyeregbe és innentől részükről elintézve a biciklizés. Általában olyankor keverednek elém, amikor dugó van és képtelenség őket kikerülni (vagy csak nem veszem őket máskor észre, mert kikerülöm őket), így marad a besorolás és a vasárnapi kirándul-a-nagyi fíling. Nagy kereszteződéshez érve néha muszáj megállniuk nekik is, mivel elbassza őket a piros hetes és az átmenő forgalom, ilyenkor jól előre gurulnak, hogy mindenképp ők kerüljenek a sor elejére, nehogy meg lehessen szabadulni tőlük, istenments. Na az ilyeneket annyira szeretném a bringa láncával jól megcsapkodni, hogy Gyerünk, gyerünk, tekerd azt a pedált, azanyádúristenit, mit képzelsz hogy hol vagy, a városligetben?! bahhh....

mind nő. nagyseggű.